|
Ú T I K A L A U Z |
||
Forrás: http://itthon.hu/site/upload/mtrt/kiadvanyok//budapest/Budapest első számú turistalátványosságaEurópa több fővárosával
ellentétben Budán a királyi vár hegytetőn áll,
ahogy a meséken felnőtt utazók ezt el is várják. A
Budavári Palota a város szinte minden részéről
látható, teljes szépségében. A közel 150 éves török uralomnak véget vető három hónapos ostrom után eljött a várépítés harmadik korszaka. Eltakarították a romokat, feltöltötték a pincéket, és 1714-ben elkezdődött a mai barokk palotarendszer építése, amelyet a 19. században tovább bővítettek. A királyi palota a második világháború idején kiégett, elpusztultak értékes bútorai, festményei. Az épület a felújítása után kulturális központ lett. Itt kapott helyet a Magyar Nemzeti Galéria, termeiben állandó kiállításon mutatják be a középkor, a reneszánsz és a barokk kor művészetét, és a leghíresebb magyar festők munkáit. A palotaegyüttes ad otthont a Budapesti Történeti Múzeumnak, a Kortárs Művészeti Múzeumnak és Magyarország főkönyvtárának, a Széchényi Könyvtárnak is. A palotához a Várnegyed különleges járművével, a Duna-partról a hegyre felkúszó kötélvasúttal is eljuthatunk. A Sikló korhű állomásaival és kocsijaival ugyanolyan hangulatot áraszt, mint a 19. században. Egyedülálló budai látványosság a kapuk mögöttAmikor a budapestiek a Várról beszélnek, nemcsak a palotára, hanem a Várhegyen épült középkori városra gondolnak, amelynek bájos terein, kanyargós szűk utcáin, remek kilátást nyújtó sétányain szívesen időznek. Az öreg házak némelyikét gótikus ablak- és ajtókeretek díszítik. Érdemes benézni az udvarokra és a hosszú kapualjakba, ahol egyedülálló budai látnivalót találunk, a középkori ülőfülkéket. Valószínűleg a házba érkező vendégek kísérete várakozhatott hajdan e román, gótikus és reneszánsz kőívekkel díszített bemélyedések kőpadjain. Királyi esküvők templomaAz ország egyik legszebb gótikus temploma az 1709-es évi pestisjárvány emlékéül emelt Szentháromság-szobor szomszédságában áll. A Nagyboldogasszony-templomot – vagy ahogy legtöbben ismerik, Mátyás-templomot – az első várat alapító király, IV. Béla uralkodása idején építették. A későbbi uralkodók mind alakítottak rajta valamit, hozzáépítettek egy tornyot, egy kaput, bővítették az épületet, ami egy időben koronázási templom is volt. Leggyakrabban használt nevét a messze földön híres magyar királyról, Mátyásról kapta, aki két esküvőjét is itt tartotta. Mai formáját az 1800-as évek végi restauráláskor nyerte el. A templomban, kitűnő akusztikájának köszönhetően, orgona- és egyéb komolyzenei hangversenyeket is rendeznek. A magyar borok leggazdagabb gyűjteményeA Szentháromság tér újabb nevezetessége a Magyar Borok Háza, ahol a több száz méteres pincében Magyarország huszonkét történelmi borvidékének 450 borával ismerkedhet meg a látogató. Aki belép, egy kis csészét kap, s ezzel indulhat el a borkalandra, és 70-80 féle bort a helyszínen meg is kóstolhat. Az egyetlen bástya, ahol sohasem szolgáltak katonákHa este a Duna felőli oldalon sétálunk fel a Várba, a Halászbástya fényben ragyogó hófehér tornyai mint megannyi cukorsüveg magasodnak fölöttünk. A látogató tündéreket képzel a falak közé, nem városvédő harcosokat, pedig a bástya elnevezés rájuk utal. A Halászbástya azonban sohasem szolgált védelmi célokat. Kilátóterasznak és a városképet gazdagító épületnek szánták 1905-ben. A Várhegyet övező egykori városfalak vonalát követve, a középkori halpiactér mellett épült. S hogy mi köze a halászokhoz? Hajdan a halászcéh feladata volt gondoskodni a vár itt húzódó szakaszának védelméről. Labirintusok föld alatti városaA Várhegy északi, nyugati
lejtőjén lakókkal könnyen megeshet, hogy a
kertjükben egyszer csak barlangot találnak. Még az is
lehetséges, hogy a barlangban forrás fakad. A Várhegy
középső és északi része olyan lyukacsos, mint egy
ementáli sajt. Hajdan a feltörő hévizek alakították
ki a föld alatti barlangokat, amelyeket aztán a
középkor embere továbbmélyített, s így valóságos
föld alatti város alakult ki, több kilométer hoszszú
folyosórendszerrel. Háborúk idején nemcsak
búvóhelyül szolgált, hanem a haderők észrevétlen
átcsoportosítására is alkalmas volt. Különleges program – barlangtúra a fővárosbanSokféle jelzővel illethető Budapest, s közülük az egyik ez: barlangváros. A világon egyedülálló jelenség, hogy többemeletes lakóházak közvetlen szomszédságában nyílik egy-egy különleges barlang. Ezek közül mindenki számára látogatható a fokozottan védett Pálvölgyi-barlang, Magyarország harmadik leghosszabb, cseppkövekben gazdag barlangja. Az 500 méteres túraútvonalon óránként vezetnek csoportokat. A Szemlő-hegyi-barlang 300 méteres, most felújított szakasza is megtekinthető. Európában is ritkaságnak számít, hogy a bejáratot úgy alakították ki, hogy a mozgássérültek is be tudjanak jutni a barlangba. Az első állandó híd Buda és Pest közöttA Lánchíd Budapest jelképe,
az első állandó híd a magyarországi és második a
Duna teljes szakaszán. Automata hídépítő kalapács a 19. századbólA babona szerint, amikor a hajónk átúszik egy híd alatt, gyorsan kívánni kell valamit, és az teljesül. Budapesten kilenc kívánságunk is lehet. A két vasúti híddal együtt 9 híd ível át a Dunán, közülük a legfiatalabb a közelmúltban épült Lágymányosi híd. 1945-ben a visszavonuló német csapatok felrobbantották budapesti hidakat. A legtöbbet újjá lehetett építeni, de például az eredeti Erzsébet híd – amely a népszerű Erzsébet királynéról kapta a nevét – annyira megrongálódott, hogy a helyén újat kellett építeni. A szép vonalú kábelhíd, amelynek építését a fél város kísérte izgatott figyelemmel, 1965-ben készült el. A világháború után helyrehozott Szabadság híd viszont olyan, amilyennek az 1896-os millennium – a honfoglalás ezeréves évfordulója – tiszteletére készült. Maga Ferenc József császár és király verte bele a legutolsó szegecset, komoly technikai bravúrral. Az uralkodó ugyanis nem vett kezébe semmilyen szerszámot, a Pesten felállított díszsátorban megnyomott egy gombot, ezzel beindított egy 45 tonnás kalapácsot a budai hídfőnél. Így került a helyére az utolsó, ezüstből készült szegecs. Majd eltűnt. A kiszedéséhez is bizonyára kellett némi bravúr. Most üveglap őrzi az utódot, ami már nem ezüst. Budapest legszebb parkja egy szigetA hétpilléres Margit híd,
Budapest második állandó hídja francia tervek
alapján, 1876-ra épült fel. Középső pillérénél
leágazik a Margitszigetre. Ez a főváros legszebb
parkja. A tatárjárás után több szerzetesrend
költözött a védett területnek számító Nyulak
szigetére, amely IV. Béla király lánya, Margit után
kapta a most is használatos nevét. A szent életű
királylány 1252-ben domonkos rendi apácákkal
érkezett az akkor felépült kolostorba, és itt élt
haláláig. A római kori városA rómaiak a mai Óbuda területén építették fel Pannónia tartomány központját. A birodalom határa a Duna vonala volt. Budapest kétezer évvel ezelőtti elődje a római kori katonai táborváros, s mellette a katonákat kiszolgáló mesteremberek, kereskedők városa, Aquincum volt. A hajdani katonai amfiteátrum romjai Óbudán láthatóak. Innen két kilométernyire pedig az ókori polgárváros központjának utcáit, s házainak maradványait nézhetjük meg. Gyorsan született metropolisA 19. század közepétől
kezdve Budapest építési lázban égett. Ellentétben
Európa más fővárosaival, amelyeket a hosszú
történelmi korok formáltak metropolisszá, Budapest
40-50 év alatt, hirtelen vált világvárossá, ekkor
alakult ki a nagyrészt ma is látható városkép.
Mindez nemcsak a század elején megindult gazdasági
fejlődésnek volt köszönhető, hanem olyan szomorú
eseménynek is, mint az 1838-as árvíz, ami több ezer
épületet pusztított el Pesten. Modern, új város
épült a helyükön. Kialakultak a sugárutak, a
körutak, és csak néhány merész gondolkodónak jutott
eszébe, hogy újra hajózhatóvá kellene tenni a
Nagykörút vonalát, ahol valaha a Duna egyik
mellékága hömpölygött. A Parlament egyedülálló légkondicionálásaKedvelték a pompát és a
gazdag díszítést a 19. század második felének
városrendezői, építtetői. Bizonyíték erre Európa
egyik legszebb parlamentje a pesti Dunaparton. Az
eklektikus épület a kor sajátos művészeti
gyűjteménye gótikus tornyaival, kőcsipkéivel, a
külsejét díszítő 88 szoborral, barokk térhatású
díszlépcsőházával, freskóival, mozaikablakaival,
gobelinjeivel, festményeivel. Kettessel a világörökség útvonalánA Parlament előtt, a Kossuth
téren is fel lehet szállni a 2-es villamosra, ami
városnézésre is kiváló. Ablakaiból látjuk Buda és
Pest világörökségként védett részeit. A villamos a
pesti Dunaparton eljut a Lánchídig, a Roosevelt térre.
Itt áll a 19. század hatvanas éveiben épült Magyar
Tudományos Akadémia szép, neoreneszánsz épülete. A kontinens első földalattijaAmikor 1896-ban átadták a forgalomnak, a kontinens első földalattija volt – és a második a londoni után. Alig tíz perc alatt vitte el utasait a Belvárosból a Városligetbe. A hat méter széles alagutat szegecselt vasoszlopok osztják ketté, a korhűen felújított állomások, a fa pénztárfülkék és kerámiatéglával kirakott falak most is a századforduló hangulatát idézik. A több mint nyolcvan évet szolgált régi kocsik azonban már csak a múzeumban láthatók. Amikor megépült a metró is Budapesten, a földalattit – ami alig néhány méterre az utcaszint alatt közlekedik – az egész város elkezdte „kisföldalattinak” becézni. A várostervezés legszebb alkotásaA földalatti Budapest legmutatósabb sugárútjának vonalát követi. Az Andrássy út a tervszerű városépítés 19. század végi remekműve. Ez a pesti színházi világ egyik főútja. Nemcsak azért, mert itt látható az impozáns, teraszos, szobrokkal, oszlopokkal ékesített Operaház, hanem azért is, mert a közeli keresztutcában működik a népszerű Operett Színház és több prózai színház. Az Oktogon melletti Liszt Ferenc tér az utóbbi néhány évben a fővárosiak kedvelt szórakozóhelye lett. Sorra nyíltak a kávéházak, a nemzetek konyhájának ízeit kínáló, klub hangulatú éttermek, zenés kocsmák, dzsesszklubok. Nyaranta az asztalok kiköltöznek a térre, s itt szórakozik, lazít a fél város. A nagydíjas arkangyalAz Andrássy út az egyik legismertebb magyar szoborcsoport, a millenniumi emlékmű főalakjával szemben fut ki a Hősök terére. Az emlékművet 1896-ban kezdték építeni. Központjában a 36 méter magas korinthoszi oszlopon Gábriel arkangyal 5 méteres szobra áll, jobb kezében a magyar Szent Koronát, a balban az apostoli kettős keresztet tartja – épp úgy, ahogy a legenda szerint az államalapító magyar király álmában megjelent. A szobor az 1900-as Párizsi Világkiállításon Grand Prix-díjat kapott. Talapzatán a honfoglaló hét magyar törzs vezérének lovas szobra látható. Az emlékművet lezáró köríves oszlopsorok között a magyar történelem kiemelkedő uralkodóinak bronzalakjai állnak. Legnagyobb képzőművészeti gyűjteményA Hősök teret kétoldalt szép, klasszicizáló épületek zárják. A Műcsarnok az ország legnagyobb képzőművészeti kiállítóhelye, termeiben a kortárs hazai és nemzetközi képző- és iparművészet képviselői mutatkoznak be. Nyolcvan főt befogató különtermében pedig Magyarország természeti, építészeti, történelmi értékeit bemutató háromdimenziós filmet láthatunk. A tér túloldalán a Szépművészeti Múzeum a legjelentősebb magyar képzőművészeti gyűjteménynek ad otthont. De az is talál érdekességet a falak között, akit az ókor művészete vagy az európai festészet érdekel. A világ gyógyvizekben leggazdagabb fővárosaBudapest 1934-ben kapta meg a
fürdőváros címet, méghozzá azzal az indoklással,
hogy ez a világ legtöbb gyógy- és
termálvízkútjával rendelkező fővárosa.
Világviszonylatban egyedülálló, hogy a 118
természetes forrásból, illetve fúrt kútból
előtörő 21–78 °C-os termálvíz hozama napi 70
millió liter. Budapest legszebb szecessziós gyógyfürdőjeA középkorban kórház, a török időkben fürdő épült a Gellért-hegy lábánál. A gyógyvizéről Evlia Cselebi török világutazó azt írta: addig kell benne maradni, míg a test vörös nem lesz, utána gyorsan kimenni és magunkat melegen tartani. A mai Gellért Fürdő és Szálló 1918-ban épült, majd elkészült a hullám-, majd néhány évvel később a pezsgőfürdő. Ez Budapest legszebb fürdője, ahol fennmaradt az eredeti szecessziós berendezés, a színes mozaikok, a márványoszlopok, az üvegablakok és a szobrok. A legjobb kilátóhely Budára és PestreA monda szerint a Duna-parton
meredeken felfelé emelkedő sziklafalról taszították
le 1046- ban a kereszténység ellen lázadó pogány
magyarok a hittérítő Gellért püspököt. A hegy ma
az ő nevét viseli. Szobra a Gellért-hegy Dunára
néző oldalán, egy vízesés felett áll. Zenei világnagyságok koncerttermeA Lánchídtól a város egyik legszebb sétaútja, a Duna-korzó a Vigadó épületéhez, a romantikus építészet egyik legkiválóbb alkotásához vezet. Az 1865-ben megnyílt épületben bálokat, koncerteket rendeztek és rendeznek ma is. Olyan zenei világnagyságok léptek itt fel, mint Liszt Ferenc, Johannes Brahms, vezényelt Gustav Mahler, Dvořák, R. Strauss, Sztravinszkij, Ravel. A főváros legnagyobb fedett piacaA pesti Duna-part két
jellegzetes épülete az 1870-es években épült egykori
Vámház, a mai közgazdasági egyetem, s mögötte a
főváros legnagyobb fedett piaca. Amikor az 1800-as
évek végén megépült, az áruval megrakott uszályok
föld alatti csatornákon egyenesen a piactér alá
úsztak be. A város leghosszabb sétálóutcájaA Nagycsarnoktól végigsétálhatunk a Belváros legnépszerűbb korzóján, a Váci utcán, ami csak a gyalogosoké. Már a 18. században a jómódúak kedvelt sétaútvonala volt, ezért egyre drágább boltok telepedtek ide, s ez mit sem változott. Szinte minden kozmetikai, ruhaés cipővilágmárka megtalálható a 19–20. században épült házak földszintjén. Az utca a Vörösmarty térre fut be, ahol Pest egyik legpatinásabb kávéháza, a Gerbeaud található. Az Eiffel-torony rokonaAhogy Párizsban, úgy Budapesten is látványosságnak számít két régi, vasszerkezetű pályaudvar: a Keleti, és az 1877-ben elkészült Nyugati. Ez utóbbi a Nagykörút egyik legszebb épülete, melyet rokoni kapcsolatok fűznek Párizshoz és az Eiffel-toronyhoz. A Nyugati megépítésére pályázók közül ugyanis a megbízást az Eiffel iroda nyerte el, és az épület vasszerkezetének nagy részét Párizsban öntötték. A legnagyobb templom és a legsúlyosabb harangA Nyugatitól a Kiskörúton sétálva Budapest legnagyobb, 8500 embert befogadó templomához, a Szent István-bazilikához jutunk. A főhomlokzatával a Dunára néző, méltóságteljes épület alá a folyó közelsége miatt majdnem akkora alapot – háromszintes pincét – kellett kiépíteni, mint amekkora maga a templom. A görög kereszt alaprajzú bazilikát 1905-ben szentelték fel. A jobb oldali tornyában az ország legnagyobb, kilenctonnás harangja szól. A szentély mögötti kápolnában őrzik a magyar kereszténység legfontosabb ereklyéjét, az állam- és egyházalapító király, Szent István mumifikálódott jobb kezét. Európa legnagyobb zsinagógájaA Kiskörútról néhány
lépés Európa legnagyobb működő zsinagógája a
Dohány utcában. Az első zsidó kereskedők Budán
telepedtek le az 1200-as évek közepén. A 18.
században a zsidóság egy része Óbudán épített
lakóházakat, s kézműves, ipari üzemeket. Néhány
évvel később egyre többen költöztek Pestre, s a 19.
század közepén, a pesti zsidó negyed szélén
megépíttették a korszak legnagyobb zsinagógáját. A
háromezer embert befogadó, romantikus-mór stílusú
épület csarnokterét az építésekor még
újdonságnak számító öntöttvas oszlopok és ívek
tartják. Az ország első és legnagyobb közgyűjteményeA körút egyik legszebb épülete az 1846-ban elkészült, klasszicista Magyar Nemzeti Múzeum. Gazdag kiállítási anyagával az államalapítástól kezdve mutatja be Magyarország történetét. Itt látható a római, középkori és újkori kőtár is. Az épület a nemzeti függetlenség egyik szimbóluma, fontos helyszíne volt az 1848. március 15-én kirobbant forradalomnak. A jeles nap ma nemzeti ünnep, a múzeum pedig minden évben a megemlékezések egyik színhelye. A főváros legnagyobb parkjaA krónikák szerint a
Városliget volt a világ első nyilvános, mindenki
számára nyitott parkja. 1808-ban császári rendeletre
kezdték kialakítani Magyarország „nemzeti
kertjét” hétezer fa ültetésével. Az életre kelt makettA Városligeti-tó partján áll a Vajdahunyad vára, amely eredetileg fából készült a millenniumra azzal a céllal, hogy az országban található jellegzetes történelmi épületek egy-egy elemét bemutassa. Az óriás „makett” olyan sikert aratott, hogy később kőből is megépítették. Itt kapott helyet a Mezőgazdasági Múzeum, ahol a világ egyik leggazdagabb trófeagyűjteménye látható. Európa egyik legrégibb állatkertjeAz egy négyzetkilométeres Városligetben kellemes program megnézni az 1866-ban épített – az utóbbi évtizedben megújult – Állatkertet. Némely épülete és díszítése a magyar szecesszió szép alkotása. A kertben ötszázféle állat és négyezer különböző növény él. Gyerekek számára különösen vonzó az állatsimogató hely – ahol bemehetnek a kecskék, apró tehenek, birkák közé, és etethetik, simogathatják őket. A kitüntetett körhintaA mutatványosok már a 19.
század közepén tanyát vertek a Ligetben, s a
külföldi vándorcirkuszosok is mind itt léptek fel. A
Fővárosi Nagycirkusz állandó épülete 1891- ben
épült fel. Forrás: http://itthon.hu/site/upload/mtrt/kiadvanyok//budapest/ Linkek: 01. Budapest Színházak 01. Operett
Színház |
|||
|
|||
Nyelvgyakorlás | |||
Német nyelv | |||
Útikalauz | |||
Magyarország | |||
Budapest | |||
Keszthely | |||
Nemzeti Parkok | |||
Világörökség | |||
Európa | |||
Ausztria | |||
Németország | |||
Olaszország | |||
Horvátország | |||
Galéria | |||
Idegenvezető | |||
SCHMIDT
VALÉRIA IDEGENVEZETŐ, NÉMET |
|||
|
|||
|
|||