Horvátország

Ú T I K A L A U Z

Horvátország

TERÜLETE:	56 542 km²
FŐVÁROSA:	Zágráb
NÉPESSÉGE:	4,5 millió
ÁLLAMFORMA:	köztársaság
NEMZETISÉGEK:	horvát (75%), szerb, magyar, szlovén, bosnyák
HIVATALOS NYELV:	horvát
NAGYOBB VÁROSOK:	Zágráb (900 ezer fő), Split, Rijeka (Fiume), Eszék (Osiek)
LEGMAGASABB PONTJA:	Dinara 1830 m
LEGNAGYOBB FOLYÓI:	Száva (562 km), Dráva (505 km), Duna (188 km)
LEGNAGYOBB TAVAI:	Vranai-tó (30 km2)
LEGNAGYOBB SZIGETE:	Krk (410 km²)
PÉNZNEM:	kuna

Horvátország az Adria tenger partján fekszik. Tengerpartjainak hossza 1788 km, amelyet közel 1200 kisebb nagyobb sziget szegélyez.A szigetek között kb. 60 lakott. A szigetek tengerpartjainak hossza 4000 km. A szigetek és a szárazföld között gyakran fúj a bóra nevezetű szél, amely hűvös és kellemetlen, a tenger felől pedig a melegebb misztrál fúj.A tengeren naponta egyszer van apály és dagály, amelynek a szintkülönbsége eléri a 60 centimétert.
Szlovéniával, Magyarországgal, Szerbiával, és Boszniával határos.
Államformája parlamenti demokrácia.
Az ország 2005 óta pályázik az Európai Uniós tagságra.
Legnagyobb szigetei: Krk (410 km²), Cres (406 km²), Brac (395 km²), Hvar (298 km²), Pag (287 km²), Korcula (273 km²).
A Duna horvát szakasza 188 km hosszú, de csak a Duna jobb partja tartozik Horvátországhoz. Az országot a Duna választja el a szerb Vojvodina megyétől.
Az országot három nagy tájegységre lehet osztani: Pannon Alföld, Dinári-hegység és az Adriai tengerpart. A napsütéses órák száma évi 2600.

Mezőgazdaság és ipar:

Az ország gazdag ásványi kincsekben. A legfontosabb nyersanyagok a földgáz, kőolaj, kő- és barnaszén, vasérc és porcelánföld. A legjelentősebb iparágak a kőolajfinomítás, vas- és acélgyártás, hajógyártás, élelmiszeripar, gépgyártás és textilipar.
A mezőgazdaság nem jelentős. A legfontosabb agrártermékek a cukorrépa, burgonya, kukorica és a búza. Dél-Dalmáciában dohányt és citrusféléket termesztenek, Dalmáciában pedig a halászat fontos bevételi forrás.

Nemzeti parkok

8 nemzeti park és 10 védett natúrparkja van. Szárazföldi területeinek 10 százaléka védett. A védett vizek területe 6000 km²

1. Brioni Nemzeti Park
Két nagyobb és tizenkét kisebb szigetből álló nemzeti park. Területe: 36 km².Ritka állat és növényfajok élnek a területén.

2. Kornati Nemzeti Park
220 km², 89 szigetet foglal magába. Sziklacsúcsok, kőfalak és gazdag élővilág és kristálytiszta vizű tenger jellemzi.

3. Krka Nemzeti Park
111 km²,

4. Mljet Nemzeti Park
A legenda szerint a nimfák a szigetre csábították Odüsszeuszt.

5. Paklenica Nemzeti Park

6. Plitvicei-tavak Nemzeti Park
1949-ben jött létre a nemzeti park és 1979 óta az UNESCO védelme alatt áll, mint természeti világörökségi színhely. A tavak a Winnetou filmek színhelyei voltak.

7. Risnjak Nemzeti Park

8. Észak-Velebit Nemzeti Park
Az ország legfiatalabb nemzeti parkja. Híres barlangja a Lukina Jama majdnem 1400 méter mély, részben még feltáratlan. A világ egyik legmélyebb barlangja.

Horvátországban még ma is élnek természetes körülmények között szabadon barna medvék, farkasok, hiúzok, sasok és más védett állatok.

A világ 30 vizekben leggazdagabb országai közé tartozik és Európában pedig a harmadik helyet foglalja el.

Az ország 44 százalékát erdők borítják és az erdőknek 95 százaléka érintetlen vegyeserdő.

Világörökség

1. Split történelmi városa Diokletianus császár palotájával

2. Dubrovnik óvárosa

3. Plitvicei-tavak Nemzeti Park

4. A püspöki Eufrázius bazilika Porecben

5. Trogir történelmi városa

6. Szent Jakab katedrális Sibenikben.