Ú T I K A L A U Z

Forrás: http://itthon.hu/site/upload/mtrt/kiadvanyok//budapest/

Budapest első számú turistalátványossága

Európa több fővárosával ellentétben Budán a királyi vár hegytetőn áll, ahogy a meséken felnőtt utazók ezt el is várják. A Budavári Palota a város szinte minden részéről látható, teljes szépségében.
Nem egy vár épült ezen a helyen, hanem három. Az első a 13. században, a tatárjárás után, hogy kőfalaival dacoljon az ellenséges támadásokkal. Kevés emlék és leírás maradt fenn róla, de egyes szakaszai a régészeti ásatások során előkerültek. A várat a 14. században először gótikus stílusban bővítették, majd az egyik leghíresebb magyar király, Mátyás uralkodása idején messze földön híres reneszánsz palota lett belőle.
Amikor a törökök 1541-ben harc nélkül elfoglalták Budát, a középkori épületek épségben maradtak. A későbbi ostromok, tűzvészek, földrengések, nagy erejű lőporrobbanások azonban nagy kárt tettek bennük. Gyakran kellett javítani a városfalakat, új bástyák épültek, s a vár ma is látható erődítményrendszerének egy része a török korból származik.

A közel 150 éves török uralomnak véget vető három hónapos ostrom után eljött a várépítés harmadik korszaka. Eltakarították a romokat, feltöltötték a pincéket, és 1714-ben elkezdődött a mai barokk palotarendszer építése, amelyet a 19. században tovább bővítettek. A királyi palota a második világháború idején kiégett, elpusztultak értékes bútorai, festményei. Az épület a felújítása után kulturális központ lett. Itt kapott helyet a Magyar Nemzeti Galéria, termeiben állandó kiállításon mutatják be a középkor, a reneszánsz és a barokk kor művészetét, és a leghíresebb magyar festők munkáit. A palotaegyüttes ad otthont a Budapesti Történeti Múzeumnak, a Kortárs Művészeti Múzeumnak és Magyarország főkönyvtárának, a Széchényi Könyvtárnak is. A palotához a Várnegyed különleges járművével, a Duna-partról a hegyre felkúszó kötélvasúttal is eljuthatunk. A Sikló korhű állomásaival és kocsijaival ugyanolyan hangulatot áraszt, mint a 19. században.

Egyedülálló budai látványosság a kapuk mögött

Amikor a budapestiek a Várról beszélnek, nemcsak a palotára, hanem a Várhegyen épült középkori városra gondolnak, amelynek bájos terein, kanyargós szűk utcáin, remek kilátást nyújtó sétányain szívesen időznek. Az öreg házak némelyikét gótikus ablak- és ajtókeretek díszítik. Érdemes benézni az udvarokra és a hosszú kapualjakba, ahol egyedülálló budai látnivalót találunk, a középkori ülőfülkéket. Valószínűleg a házba érkező vendégek kísérete várakozhatott hajdan e román, gótikus és reneszánsz kőívekkel díszített bemélyedések kőpadjain.

Királyi esküvők temploma

Az ország egyik legszebb gótikus temploma az 1709-es évi pestisjárvány emlékéül emelt Szentháromság-szobor szomszédságában áll. A Nagyboldogasszony-templomot – vagy ahogy legtöbben ismerik, Mátyás-templomot – az első várat alapító király, IV. Béla uralkodása idején építették. A későbbi uralkodók mind alakítottak rajta valamit, hozzáépítettek egy tornyot, egy kaput, bővítették az épületet, ami egy időben koronázási templom is volt. Leggyakrabban használt nevét a messze földön híres magyar királyról, Mátyásról kapta, aki két esküvőjét is itt tartotta. Mai formáját az 1800-as évek végi restauráláskor nyerte el. A templomban, kitűnő akusztikájának köszönhetően, orgona- és egyéb komolyzenei hangversenyeket is rendeznek.

A magyar borok leggazdagabb gyűjteménye

A Szentháromság tér újabb nevezetessége a Magyar Borok Háza, ahol a több száz méteres pincében Magyarország huszonkét történelmi borvidékének 450 borával ismerkedhet meg a látogató. Aki belép, egy kis csészét kap, s ezzel indulhat el a borkalandra, és 70-80 féle bort a helyszínen meg is kóstolhat.

Az egyetlen bástya, ahol sohasem szolgáltak katonák

Ha este a Duna felőli oldalon sétálunk fel a Várba, a Halászbástya fényben ragyogó hófehér tornyai mint megannyi cukorsüveg magasodnak fölöttünk. A látogató tündéreket képzel a falak közé, nem városvédő harcosokat, pedig a bástya elnevezés rájuk utal. A Halászbástya azonban sohasem szolgált védelmi célokat. Kilátóterasznak és a városképet gazdagító épületnek szánták 1905-ben. A Várhegyet övező egykori városfalak vonalát követve, a középkori halpiactér mellett épült. S hogy mi köze a halászokhoz? Hajdan a halászcéh feladata volt gondoskodni a vár itt húzódó szakaszának védelméről.

Labirintusok föld alatti városa

A Várhegy északi, nyugati lejtőjén lakókkal könnyen megeshet, hogy a kertjükben egyszer csak barlangot találnak. Még az is lehetséges, hogy a barlangban forrás fakad. A Várhegy középső és északi része olyan lyukacsos, mint egy ementáli sajt. Hajdan a feltörő hévizek alakították ki a föld alatti barlangokat, amelyeket aztán a középkor embere továbbmélyített, s így valóságos föld alatti város alakult ki, több kilométer hoszszú folyosórendszerrel. Háborúk idején nemcsak búvóhelyül szolgált, hanem a haderők észrevétlen átcsoportosítására is alkalmas volt.
A Várnegyedben a természetes és mesterséges folyosókból álló járatrendszer egy része, a Budavári labirintus nyitva áll a látogatók előtt.

Különleges program – barlangtúra a fővárosban

Sokféle jelzővel illethető Budapest, s közülük az egyik ez: barlangváros. A világon egyedülálló jelenség, hogy többemeletes lakóházak közvetlen szomszédságában nyílik egy-egy különleges barlang. Ezek közül mindenki számára látogatható a fokozottan védett Pálvölgyi-barlang, Magyarország harmadik leghosszabb, cseppkövekben gazdag barlangja. Az 500 méteres túraútvonalon óránként vezetnek csoportokat. A Szemlő-hegyi-barlang 300 méteres, most felújított szakasza is megtekinthető. Európában is ritkaságnak számít, hogy a bejáratot úgy alakították ki, hogy a mozgássérültek is be tudjanak jutni a barlangba.

Az első állandó híd Buda és Pest között

A Lánchíd Budapest jelképe, az első állandó híd a magyarországi és második a Duna teljes szakaszán.
Először rév szállította át a fontos kereskedelmi útvonalat kettészelő folyón az utasokat, de már a 15. század elején hajóhíd állt a vízen. Télen a befagyott Dunán gyalog és szekérrel is át lehetett kelni, de jégzajláskor teljesen megszűnt az összeköttetés a két part között. Gróf Széchenyi István – aki legendásan sokat tett az ország és a város fejlődéséért – 1820 dermesztően fagyos decemberében teljes hétig várakozott, mire talált egy hajóst, aki elég merész volt ahhoz, hogy a mozgó jégtáblák között átszállítsa őt Pestről Budára. Akkor jelentette ki, hogy egyévi jövedelmét adná egy állandó híd megépítésére.
Terv már volt korábban is, az 1700-as évek végén született meg, s mintául a prágai, több támpilléres Károly híd szolgált. Később azonban más műszaki megoldást választottak. Széchenyi gróf Angliában látta meg William Clark mérnök lánchídját, s őt kérte fel az első magyar híd megtervezésére. A kivitelezést az angol mérnök névrokonára, a skót Adam Clark építőmérnökre bízta. A Lánchidat 1849. november 20-án adták át.
A hídról érkezőknek néhány évig meg kellett kerülniük a Várhegyet ahhoz, hogy útjukat nyugat felé folytathassák. 1853-ban hét és fél hónap alatt átfúrták a hegyet, majd megépült a 350 méter hosszú, tíz méter széles és magas Alagút. Számtalan kedves anekdota született róla, például az, hogy ha esik az eső, ide tolják be a Lánchidat, el ne ázzon. S furcsamód az Alagút hossza pont akkora, mint a bejáratával szemben álló Lánchídé.

Automata hídépítő kalapács a 19. századból

A babona szerint, amikor a hajónk átúszik egy híd alatt, gyorsan kívánni kell valamit, és az teljesül. Budapesten kilenc kívánságunk is lehet. A két vasúti híddal együtt 9 híd ível át a Dunán, közülük a legfiatalabb a közelmúltban épült Lágymányosi híd. 1945-ben a visszavonuló német csapatok felrobbantották budapesti hidakat. A legtöbbet újjá lehetett építeni, de például az eredeti Erzsébet híd – amely a népszerű Erzsébet királynéról kapta a nevét – annyira megrongálódott, hogy a helyén újat kellett építeni. A szép vonalú kábelhíd, amelynek építését a fél város kísérte izgatott figyelemmel, 1965-ben készült el. A világháború után helyrehozott Szabadság híd viszont olyan, amilyennek az 1896-os millennium – a honfoglalás ezeréves évfordulója – tiszteletére készült. Maga Ferenc József császár és király verte bele a legutolsó szegecset, komoly technikai bravúrral. Az uralkodó ugyanis nem vett kezébe semmilyen szerszámot, a Pesten felállított díszsátorban megnyomott egy gombot, ezzel beindított egy 45 tonnás kalapácsot a budai hídfőnél. Így került a helyére az utolsó, ezüstből készült szegecs. Majd eltűnt. A kiszedéséhez is bizonyára kellett némi bravúr. Most üveglap őrzi az utódot, ami már nem ezüst.

Budapest legszebb parkja egy sziget

A hétpilléres Margit híd, Budapest második állandó hídja francia tervek alapján, 1876-ra épült fel. Középső pillérénél leágazik a Margitszigetre. Ez a főváros legszebb parkja. A tatárjárás után több szerzetesrend költözött a védett területnek számító Nyulak szigetére, amely IV. Béla király lánya, Margit után kapta a most is használatos nevét. A szent életű királylány 1252-ben domonkos rendi apácákkal érkezett az akkor felépült kolostorba, és itt élt haláláig.
A Margitsziget volt királyi vadászterület, majd a 19. századtól a főváros 100 hektáros pihenőparkja lett. Hatalmas fái sportpályákat, uszodát, a főváros legnagyobb szabadtéri strandját, szabadtéri színpadot, gyógyszállókat rejtenek. A szigeten – amely kishajóval is elérhető – nincs autóforgalom, viszont bérelhetőek a családi kerékpárok, a népszerű bringóhintók. A szigetet északon az Árpád híd köti össze Pesttel és Óbudával.

A római kori város

A rómaiak a mai Óbuda területén építették fel Pannónia tartomány központját. A birodalom határa a Duna vonala volt. Budapest kétezer évvel ezelőtti elődje a római kori katonai táborváros, s mellette a katonákat kiszolgáló mesteremberek, kereskedők városa, Aquincum volt. A hajdani katonai amfiteátrum romjai Óbudán láthatóak. Innen két kilométernyire pedig az ókori polgárváros központjának utcáit, s házainak maradványait nézhetjük meg.

Gyorsan született metropolis

A 19. század közepétől kezdve Budapest építési lázban égett. Ellentétben Európa más fővárosaival, amelyeket a hosszú történelmi korok formáltak metropolisszá, Budapest 40-50 év alatt, hirtelen vált világvárossá, ekkor alakult ki a nagyrészt ma is látható városkép. Mindez nemcsak a század elején megindult gazdasági fejlődésnek volt köszönhető, hanem olyan szomorú eseménynek is, mint az 1838-as árvíz, ami több ezer épületet pusztított el Pesten. Modern, új város épült a helyükön. Kialakultak a sugárutak, a körutak, és csak néhány merész gondolkodónak jutott eszébe, hogy újra hajózhatóvá kellene tenni a Nagykörút vonalát, ahol valaha a Duna egyik mellékága hömpölygött.
Az 1840-es években jelent meg a kor nagy találmánya, az első gázlámpa a Nemzeti Múzeum falán. Alig egy évtized múlva már közel 10 ezer gázégőt és utcai lámpát táplált az időközben megépült első pesti gázgyár. Néhány évvel később megkezdte működését az első vízmű. A századfordulóra az új Operával, hidakkal, Parlamenttel büszkélkedő Budapest felzárkózott az örök riválisnak tartott Bécshez.

A Parlament egyedülálló légkondicionálása

Kedvelték a pompát és a gazdag díszítést a 19. század második felének városrendezői, építtetői. Bizonyíték erre Európa egyik legszebb parlamentje a pesti Dunaparton. Az eklektikus épület a kor sajátos művészeti gyűjteménye gótikus tornyaival, kőcsipkéivel, a külsejét díszítő 88 szoborral, barokk térhatású díszlépcsőházával, freskóival, mozaikablakaival, gobelinjeivel, festményeivel.
Az 1800-as évek végén egyedülálló volt az Országház hűtőrendszere. Az épület előtti téren két szökőkút működött, ide rejtették a légcserét biztosító alagutak bevezető nyílásait, s így vízzel hűsített levegő jutott be az üléstermekbe. A hűtő alagutakat később befalazták, de néhány régi légcsatorna még ma is használható. Ha kánikulában nagy mennyiségű jeget hordanak ide, ezzel hűthető a levegő.

Kettessel a világörökség útvonalán

A Parlament előtt, a Kossuth téren is fel lehet szállni a 2-es villamosra, ami városnézésre is kiváló. Ablakaiból látjuk Buda és Pest világörökségként védett részeit. A villamos a pesti Dunaparton eljut a Lánchídig, a Roosevelt térre. Itt áll a 19. század hatvanas éveiben épült Magyar Tudományos Akadémia szép, neoreneszánsz épülete.
Szomszédságában találjuk az egyik legszebb szecessziós épületet, a Gresham-palotát. A főváros legnagyobb, 12 ezer négyzetméteres lakóházát 1907-ben az angol Gresham biztosítótársaság építtette. Az első világháború után földszintjén kávéház nyílt. A múlt század húszas-harmincas éveiben itt találkoztak a progresszív gondolkodású fővárosi értelmiségiek és művészek. A közelmúltban újjávarázsolt palotában a város legelegánsabb luxusszállodája működik.

A kontinens első földalattija

Amikor 1896-ban átadták a forgalomnak, a kontinens első földalattija volt – és a második a londoni után. Alig tíz perc alatt vitte el utasait a Belvárosból a Városligetbe. A hat méter széles alagutat szegecselt vasoszlopok osztják ketté, a korhűen felújított állomások, a fa pénztárfülkék és kerámiatéglával kirakott falak most is a századforduló hangulatát idézik. A több mint nyolcvan évet szolgált régi kocsik azonban már csak a múzeumban láthatók. Amikor megépült a metró is Budapesten, a földalattit – ami alig néhány méterre az utcaszint alatt közlekedik – az egész város elkezdte „kisföldalattinak” becézni.

A várostervezés legszebb alkotása

A földalatti Budapest legmutatósabb sugárútjának vonalát követi. Az Andrássy út a tervszerű városépítés 19. század végi remekműve. Ez a pesti színházi világ egyik főútja. Nemcsak azért, mert itt látható az impozáns, teraszos, szobrokkal, oszlopokkal ékesített Operaház, hanem azért is, mert a közeli keresztutcában működik a népszerű Operett Színház és több prózai színház. Az Oktogon melletti Liszt Ferenc tér az utóbbi néhány évben a fővárosiak kedvelt szórakozóhelye lett. Sorra nyíltak a kávéházak, a nemzetek konyhájának ízeit kínáló, klub hangulatú éttermek, zenés kocsmák, dzsesszklubok. Nyaranta az asztalok kiköltöznek a térre, s itt szórakozik, lazít a fél város.

A nagydíjas arkangyal

Az Andrássy út az egyik legismertebb magyar szoborcsoport, a millenniumi emlékmű főalakjával szemben fut ki a Hősök terére. Az emlékművet 1896-ban kezdték építeni. Központjában a 36 méter magas korinthoszi oszlopon Gábriel arkangyal 5 méteres szobra áll, jobb kezében a magyar Szent Koronát, a balban az apostoli kettős keresztet tartja – épp úgy, ahogy a legenda szerint az államalapító magyar király álmában megjelent. A szobor az 1900-as Párizsi Világkiállításon Grand Prix-díjat kapott. Talapzatán a honfoglaló hét magyar törzs vezérének lovas szobra látható. Az emlékművet lezáró köríves oszlopsorok között a magyar történelem kiemelkedő uralkodóinak bronzalakjai állnak.

Legnagyobb képzőművészeti gyűjtemény

A Hősök teret kétoldalt szép, klasszicizáló épületek zárják. A Műcsarnok az ország legnagyobb képzőművészeti kiállítóhelye, termeiben a kortárs hazai és nemzetközi képző- és iparművészet képviselői mutatkoznak be. Nyolcvan főt befogató különtermében pedig Magyarország természeti, építészeti, történelmi értékeit bemutató háromdimenziós filmet láthatunk. A tér túloldalán a Szépművészeti Múzeum a legjelentősebb magyar képzőművészeti gyűjteménynek ad otthont. De az is talál érdekességet a falak között, akit az ókor művészete vagy az európai festészet érdekel.

A világ gyógyvizekben leggazdagabb fővárosa

Budapest 1934-ben kapta meg a fürdőváros címet, méghozzá azzal az indoklással, hogy ez a világ legtöbb gyógy- és termálvízkútjával rendelkező fővárosa. Világviszonylatban egyedülálló, hogy a 118 természetes forrásból, illetve fúrt kútból előtörő 21–78 °C-os termálvíz hozama napi 70 millió liter.
A budai Duna-parton sétálva nevezetes gyógyfürdők sorára bukkanunk. Az is talál kedvére valót, aki sportolni akar, és az is, aki inkább izzad a gőzben vagy a termálvizes mártózástól remél enyhülést. Az itteni gyógyvizek mozgásszervi, keringési, valamint női betegségek gyógyításában hatásosak. A fürdők környékén kutakat és ivócsarnokokat is találunk, különböző ásványi anyagokban gazdag forrásvízzel. A legismertebb ivócsarnok egyben a Lukács Gyógyfürdő bejárata. 1937-ben nyitották meg, s gyógyvizeit többek között gyomorbántalmak megszüntetésére fogyasztják. A fürdő épülete 1894-ben épült fel, gyógyászati sikereinek gyorsan híre ment, s Európa-szerte az ország egyik nevezetességévé vált.
Budán híresek a török korból fennmaradt, ma is működő fürdőcsarnokok, így például az 1500-as évek végén épült Király fürdő vagy a Rác fürdő. A Rudas fürdő – a nyolcszögletű medencét magában foglaló, oszlopos kupolacsarnokkal – a legdíszesebb és a legidősebb török fürdő.

Budapest legszebb szecessziós gyógyfürdője

A középkorban kórház, a török időkben fürdő épült a Gellért-hegy lábánál. A gyógyvizéről Evlia Cselebi török világutazó azt írta: addig kell benne maradni, míg a test vörös nem lesz, utána gyorsan kimenni és magunkat melegen tartani. A mai Gellért Fürdő és Szálló 1918-ban épült, majd elkészült a hullám-, majd néhány évvel később a pezsgőfürdő. Ez Budapest legszebb fürdője, ahol fennmaradt az eredeti szecessziós berendezés, a színes mozaikok, a márványoszlopok, az üvegablakok és a szobrok.

A legjobb kilátóhely Budára és Pestre

A monda szerint a Duna-parton meredeken felfelé emelkedő sziklafalról taszították le 1046- ban a kereszténység ellen lázadó pogány magyarok a hittérítő Gellért püspököt. A hegy ma az ő nevét viseli. Szobra a Gellért-hegy Dunára néző oldalán, egy vízesés felett áll.
A hegy tetején, az 1848–49-es magyar szabadságharc leverése után, az osztrák császár a rebellis város megrendszabályozására citadellát építtetett. Teraszairól, 140 méteres magasságból ismerkedhetünk az alattunk elterülő Budapesttel. Odalentről pedig szinte mindenhonnan jól látható a hegy tetején álló, pálmaágat tartó női bronzalak, a Szabadság-szobor, amelyet a második világháború után, 1947-ben állítottak fel az ország felszabadulásának emlékműveként.

Zenei világnagyságok koncertterme

A Lánchídtól a város egyik legszebb sétaútja, a Duna-korzó a Vigadó épületéhez, a romantikus építészet egyik legkiválóbb alkotásához vezet. Az 1865-ben megnyílt épületben bálokat, koncerteket rendeztek és rendeznek ma is. Olyan zenei világnagyságok léptek itt fel, mint Liszt Ferenc, Johannes Brahms, vezényelt Gustav Mahler, Dvořák, R. Strauss, Sztravinszkij, Ravel.

A főváros legnagyobb fedett piaca

A pesti Duna-part két jellegzetes épülete az 1870-es években épült egykori Vámház, a mai közgazdasági egyetem, s mögötte a főváros legnagyobb fedett piaca. Amikor az 1800-as évek végén megépült, az áruval megrakott uszályok föld alatti csatornákon egyenesen a piactér alá úsztak be.
A Nagycsarnok többször szerepelt a világhíradókban, hisz sok magas rangú külföldi vendég, híres művész vásárolt itt fokhagymát vagy pirospaprikát a hírprogramok kameráinak kíséretében. A főváros legszebb, legnagyobb és leggazdagabb áruválasztékot kínáló csarnokában a friss zöldségtől kezdve a húson át a fűszerekig minden kapható.

A város leghosszabb sétálóutcája

A Nagycsarnoktól végigsétálhatunk a Belváros legnépszerűbb korzóján, a Váci utcán, ami csak a gyalogosoké. Már a 18. században a jómódúak kedvelt sétaútvonala volt, ezért egyre drágább boltok telepedtek ide, s ez mit sem változott. Szinte minden kozmetikai, ruhaés cipővilágmárka megtalálható a 19–20. században épült házak földszintjén. Az utca a Vörösmarty térre fut be, ahol Pest egyik legpatinásabb kávéháza, a Gerbeaud található.

Az Eiffel-torony rokona

Ahogy Párizsban, úgy Budapesten is látványosságnak számít két régi, vasszerkezetű pályaudvar: a Keleti, és az 1877-ben elkészült Nyugati. Ez utóbbi a Nagykörút egyik legszebb épülete, melyet rokoni kapcsolatok fűznek Párizshoz és az Eiffel-toronyhoz. A Nyugati megépítésére pályázók közül ugyanis a megbízást az Eiffel iroda nyerte el, és az épület vasszerkezetének nagy részét Párizsban öntötték.

A legnagyobb templom és a legsúlyosabb harang

A Nyugatitól a Kiskörúton sétálva Budapest legnagyobb, 8500 embert befogadó templomához, a Szent István-bazilikához jutunk. A főhomlokzatával a Dunára néző, méltóságteljes épület alá a folyó közelsége miatt majdnem akkora alapot – háromszintes pincét – kellett kiépíteni, mint amekkora maga a templom. A görög kereszt alaprajzú bazilikát 1905-ben szentelték fel. A jobb oldali tornyában az ország legnagyobb, kilenctonnás harangja szól. A szentély mögötti kápolnában őrzik a magyar kereszténység legfontosabb ereklyéjét, az állam- és egyházalapító király, Szent István mumifikálódott jobb kezét.

Európa legnagyobb zsinagógája

A Kiskörútról néhány lépés Európa legnagyobb működő zsinagógája a Dohány utcában. Az első zsidó kereskedők Budán telepedtek le az 1200-as évek közepén. A 18. században a zsidóság egy része Óbudán épített lakóházakat, s kézműves, ipari üzemeket. Néhány évvel később egyre többen költöztek Pestre, s a 19. század közepén, a pesti zsidó negyed szélén megépíttették a korszak legnagyobb zsinagógáját. A háromezer embert befogadó, romantikus-mór stílusú épület csarnokterét az építésekor még újdonságnak számító öntöttvas oszlopok és ívek tartják.
A zsinagógában rendszeresek a komolyzenei koncertek. Szomszédságában tekinthető meg a magyarországi zsidóság történetét, kegytárgyait és mindennapi eszközeit bemutató, világhírű Zsidó Múzeum és a holocaust-emlékterem. A zsinagóga környékén kóser boltokat, vendéglőket találunk.

Az ország első és legnagyobb közgyűjteménye

A körút egyik legszebb épülete az 1846-ban elkészült, klasszicista Magyar Nemzeti Múzeum. Gazdag kiállítási anyagával az államalapítástól kezdve mutatja be Magyarország történetét. Itt látható a római, középkori és újkori kőtár is. Az épület a nemzeti függetlenség egyik szimbóluma, fontos helyszíne volt az 1848. március 15-én kirobbant forradalomnak. A jeles nap ma nemzeti ünnep, a múzeum pedig minden évben a megemlékezések egyik színhelye.

A főváros legnagyobb parkja

A krónikák szerint a Városliget volt a világ első nyilvános, mindenki számára nyitott parkja. 1808-ban császári rendeletre kezdték kialakítani Magyarország „nemzeti kertjét” hétezer fa ültetésével.
A Ligetben ma játszóterek, sportpályák, séta- és kerékpárutak vannak. Lehet úszni vagy gyógyvizes kádfürdőt venni az 1900-as évek elején épült Széchenyi fürdőben - amely Pest első gyógyfürdője volt.
Különleges mozdonymodelleket nézni a Közlekedési Múzeumban.
Rockkoncertre menni a Petőfi Csarnokba. Az épület mellett hétvégén a város egyik legérdekesebb bolhapiaca működik, ahol a könyvektől kezdve az antik festett tányérokon át a régi játékokig rengeteg értékes vagy csak érdekes holmi kapható.
És lehet csónakázni a Városligeti-tavon, vagy télen korcsolyázni Közép-Európa legnagyobb műjégpályáján.

Az életre kelt makett

A Városligeti-tó partján áll a Vajdahunyad vára, amely eredetileg fából készült a millenniumra azzal a céllal, hogy az országban található jellegzetes történelmi épületek egy-egy elemét bemutassa. Az óriás „makett” olyan sikert aratott, hogy később kőből is megépítették. Itt kapott helyet a Mezőgazdasági Múzeum, ahol a világ egyik leggazdagabb trófeagyűjteménye látható.

Európa egyik legrégibb állatkertje

Az egy négyzetkilométeres Városligetben kellemes program megnézni az 1866-ban épített – az utóbbi évtizedben megújult – Állatkertet. Némely épülete és díszítése a magyar szecesszió szép alkotása. A kertben ötszázféle állat és négyezer különböző növény él. Gyerekek számára különösen vonzó az állatsimogató hely – ahol bemehetnek a kecskék, apró tehenek, birkák közé, és etethetik, simogathatják őket.

A kitüntetett körhinta

A mutatványosok már a 19. század közepén tanyát vertek a Ligetben, s a külföldi vándorcirkuszosok is mind itt léptek fel. A Fővárosi Nagycirkusz állandó épülete 1891- ben épült fel.
Mellette ott a Vidám Park, a múlt és a jelen technikájának találkozása, ahol több, bátorságot próbára tevő gyors, pörgő, száguldó szerkezetet, óriáskereket lehet kipróbálni. A múltat idézi a 100 éves, Europa Nostra-díjjal kitüntetett körhinta, és az 1922-ben épült favázas, egy kilométer hosszú, kilenc hullámon átbukó műemlék hullámvasút. Indítóházában a Vidám Park történetét bemutató kiállítás látható.

Forrás: http://itthon.hu/site/upload/mtrt/kiadvanyok//budapest/

Linkek:

01. Budapest
02. Budapest infó
03. Budapest városkalauz
04. Budapest nevezetességei
05. Budapest látnivalók
06. Budapesti képek
07. Budapesti fotók
08. Budapest képekben (A világ városai)
09. Budapest panorámafotók
10. Budapest Állatkert
11. Budapest Vidámpark
12. Budapest Fesztiválváros
13. Budapest fürdő
14. Budapesti hidak
15. A Budapesti Duna-hidak (E-book)

Színházak

01. Operett Színház
02. József Attila Színház
03. Katona József Színház
04. Madách Színház
05. Magyar Állami Operaház
06. Mikroszkóp Szinpad
07. Nemzeti Színház
08. Vígszínház

Partnerprogramok

Angol nyelv

Olasz nyelv

SCHMIDT VALÉRIA IDEGENVEZETŐ, NÉMET
NYELVTANÁR ÉS FORDÍTÓ
E-mail: schv57@gmail.com

counter